Focimax - Megyei foci "belülről"
A felkészültség jelentheti ...
Focimax - Megyei foci "belülről"
Ne a hibát találd meg ...
Focimax - Megyei foci "belülről"
Ha te nem tudod ...
Focimax - Megyei foci "belülről"
A látványos eredményeket ...
Focimax - Megyei foci "belülről"
A büszkeség komoly ellensége ...

Jelenleg a weblap
fejlesztés alatt van!

Amit illik ismerni, vagy mégsem?

A hatékony csapatjáték titkai

Blogbejegyzés

Az nevet igazán, aki utoljára nevet

Nagyon érdekesen alakult az utolsó 2 forduló. A tét az őszi 1. helyezés volt. Ha mindkét mérkőzést megnyerjük, akkor elsők vagyunk. Ha kikapunk, akkor akár az 5. helyre csúszhatunk vissza. A nehézség az volt, hogy a 3. és 4. helyezett – jó erőkből álló – csapattal kellett játszanunk. Az, hogy csak most írom a blogomat, annak is „foci” okai vannak. De haladjunk sorjában!

November 3-i alibánfai meccset nagy izgalommal vártam. A csapat teljes volt, a kapusomon kívül nem volt sérült vagy hiányzó játékos.  (Eddig nem volt gond a 2. számú kapusom teljesítményével.) Illetve volt egy sajnálatos tény, hogy a rutinos és jól fejelő belső védőmnek 45 perc után, az első félidő végén el kell mennie. Ez a tény – mint később kiderült – meghatározó volt a mérkőzés kimenetelét illetően.

A meccset biztatóan kezdtük, az első két percben már két (!) ziccerünk maradt ki. Aztán a 6. percben már 2:0-ra vezetett az ellenfél. Egy 16-oson belül elcselezett labda és két egymásra váró védő megtette a hatását. ? Aztán a következő 20 percben rúgtunk 2 kapufát és 3 helyzet maradt ki a kapussal szemben. Ja, és szereztünk egy gólt is. A 31. percben egy gólhelyzetünknél a kapusuk megsérült. 10 percet állt a játék! (A kapus ujjait próbálták visszarakni, illetve kapusmezt kellett szerezni az egyik cserejátékosnak.) Ez a sajnálatos helyzet két okból volt sorsdöntő. Az egyik, hogy a kiválóan játszó belső védőm nem tudta végigjátszani a félidőt, le kellett cserélnem. Így meggyengült a hátvédsor. A másik, hogy a folyamatos veszélyes támadásaink okozta lelki nyomás a hosszú szünet miatt erejét vesztette. Sőt! A félidő utolsó percében gólt kaptunk. Aztán a 2. félidő elején a másik rutinos védőmet is le kellett cserélni sérülés miatt. Ez mát túl sok a csapatnak. Már csak az volt a kérdés, hogy mennyi gólt kapunk! 6:2-re kaptunk ki úgy, hogy az ellenfél 11-est is hibázott! ? De ami még „hab volt a tortán”, hogy az egyik csatárom 4:1-nél cserét kért, mert ő nem bírja idegileg  ezt az állapotot surprise, hogy ennyire vezet az ellenfél. Érdekes egy hozzáállás! „Ha jól áll a csapatom, akkor játszom, a csapathoz tartozom. Ha nagyvalószínűséggel kikap a csapatom, akkor ebből én nem kérek. Küzdjenek a többiek!”  (Most nem írom le a véleményemet erről a hozzáállásról, mert hátha olvassa az a bizonyos játékos ezt a blogot, és nagyon rosszul esne érzékeny lelkének.) Sajnos vagy szerencsére ez a mérkőzés olyan tapasztalatokkal gazdagított, amelyek – remélem – a későbbi nehéz meccseken kamatoztatni tudom. (Pl.: a védelmet hogyan állítsam össze, illetve mely játékosok nem alkalmasak a nagy csatákra.)

Már ott is voltunk a 4. helyen 3 ponttal lemaradva az 1. helyezettől! 

És következett Gellénháza csapata, ami egy ponttal volt lemaradva tőlünk. Az előző mérkőzésből okulva a középpályát megerősítettem, illetve a megsérült jobb hátvéd posztjára kellett megtalálnom a megfelelő embert. Nézzük, hogyan gondolkodtam: kik játszottak eddig szélsőhátvéd poszton, illetve ki lenne alkalmas rá!

„A” játékos: Végig kezdő volt, de lesérült Alibánfán. Részleges bokaszalag-szakadása van. (Kiesett.) 

„B” játékos: Kezdő játékos volt. Bár jó képességű játékos, de Alsónemesapáti meccs után megköszöntem a munkáját taktikai fegyelmezetlenségei miatt. (Visszahívjam?! NEM!!!)

„C” játékos: Általában kezdő játékos, de középpályán. Védőként nem igazán nyűgözött le. (Kockáztassak? És ki lesz helyette a középpályán? Inkább maradjon a saját posztján!)

„D” játékos: Kb. 3-szor volt edzésen ősszel, és minden 4. meccsen jelenik meg halaszthatatlan elfoglaltságai (???) miatt. Képességei, kondíciója és hozzáállása is hagy kívánnivalót.  (Talán most rám cáfol, és jól fog játszani? Egyáltalán eljön a meccsre?)

„E” játékos: Az elmúlt évben többször kezdőként játszott, de nálam a játékoskeret bővülése és az új igazolások miatt kikerült a kezdőcsapatból. Munkahelye sem engedte, hogy rendszeresen járjon edzésre. Aztán a csonkahegyháti (okt. 13-i)meccs után – ahol nem játszattam – úgy döntött, hogy visszavonul. Bár nem a legképzettebb cserejátékos volt, de mindig lelkesen, sőt túl lelkesen játszott. (Visszahívjam? Elvállalja a nehéz feladatot? Ő a legjobb választás?)

Döntöttem: „E” játékost választottam. Nagyobb tapasztalata és lelkesedése hozta az első helyre. 

A mérkőzés a szokásos módon kezdődött: sorra kimaradtak a helyzeteink. Aztán a rutinos ellenfél a félidő közepén az első helyzetét kíméletlenül értékesítette. DE most a fiúk nem adták fel. Sorra vezettük a veszélyes támadásokat, és a 35. percben szögletből egyenlítettünk. A félidőben megdicsértem a fiúkat, és a győzelemről beszéltem. Aztán a 2. félidő is a kimaradt helyzeteinkkel kezdődött, de aztán kezdtünk fáradni. A 64. percben „lecsapott a villám”: lesérült az egyik legjobb, legjobban fejelő játékosunk, akinek a hiánya az előző meccsen – Alibánfa ellen is – „szétzilálta” a védekezésünket. 5 perc után már büntetett is az ellenfél. Igen, egy szabadrúgás utáni fejesből. Most – szerencsére – senki nem akart lejönni az ellenfél vezetése miatt, de így is 3 cserével próbáltam frissíteni a csapatot, de eredménytelenül. Sajnos az ellenfél jobb volt, sőt nagyobb gólaránnyal is győzhetett volna, de maradt a 1:2-es gólarány.  

DE NEM VÉLETLENÜL VOLT JOBB AZ ELLENFÉL! surprise

Utólag kiderült, hogy 3 játékos is szabálytalanul játszott vissza a megye I-es keretből. Így megóvtuk a meccset, amit a szövetség jóváhagyott. Nyertünk 3:0-ra. smileyEzért kellett várnom egy kicsit. Biztos akartam lenni a csapat helyezésében, eredményességében.

Végezetül az őszi produkciónk mosolygósra sikerült függetlenül a kényelmetlen vereségeinktől. Most a 4. helyen várjuk a tavaszt 1 ponttal lemaradva a második, illetve 3 ponttal lemaradva az első helyen álló csapattól. Az a tény is optimizmussal tölt el, hogy az előttünk lévő mind 3 csapattal itthon játszunk. Azt hiszem a teljesítményünkre igaz az a mondás, hogy
„AZ NEVET IGAZÁN, AKI UTOLJÁRA NEVET!”smiley

A honlap készítője, szerkesztője

Tóth Attila vagyok. Egy labdarúgást szerető ember, aki szívesen megosztja gondolatait a focival kapcsolatban.

Hire me, I'm really good