
Az UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉS CÉLJA labdarúgást szerető, iránta elkötelezett, megfelelő motivációs bázissal, akarati tulajdonságokkal rendelkező képzett focisták, azaz magas szintű teljesítőkészséggel és -képességgel rendelkező sportolók felnevelése.
Az utánpótlás-nevelésben nem egy csapatot kell felkészíteni, hanem egyéneket. A csapat csak nagyon fontos eszköz ebben a nevelési folyamatban. Általában minél eredményesebben működik egy-egy csapat, annál nagyobb lehetőséget biztosíthat az egyén fejlődésének. De nem mindig! A csapatszintű sikerek valóban pozitívan hatnak egy-egy játékosra, de a csapaton belüli rivalizáció és a kevésbé felkészült edző munkája a relatíve gyengébb képességű, későn érő, kevesebb önbizalommal rendelkező gyerekeket háttérbe szoríthatja. Így az egyéni feladatmegoldásokból származó pozitív élmények elmaradhatnak. Míg egy másik kevésbé eredményes és közepes vagy jó játékosokból álló csapatban való – képzett edző irányításával folyó – felkészülés és rendszeres játék több pozitív egyéni élményt, magasabb önértékelést adhat, és a fejlődést felgyorsíthatja.










